Idén közel húsz alkalommal láthattunk kisebb-nagyobb sarki fényt Magyarországon, és a következő hónapokban is számíthatunk még a feltűnésére. Vajon ezt honnan tudhatjuk? Egyáltalán mikor és hogyan alakul ki ez a természeti jelenség?
A sarki fény kialakulása
A sarki fény főként a sarkkörök közelében látható, de különösen erős naptevékenység idején Magyarországon is előfordulhat. A jelenség kialakulását a Nap erős aktivitása váltja ki, amikor a napszél – azaz a Napból érkező töltött részecskék árama – kölcsönhatásba lép a Föld mágneses terével. Amikor a Nap aktivitása megnő (elsődlegesen napkitörések révén), a napszél intenzitása is fokozódik, így a részecskék nagyobb mennyiségben érik el a Földet. Ez geomágneses viharokhoz vezethet, mivel a részecskék zavarokat és változásokat okoznak a Föld mágneses terében.
A mágneses pólusok közelében ezek a hatások különösen erőteljesek, mivel a Föld mágneses terének erővonalai a pólusok felé irányítják a napszél részecskéit. Amikor a részecskék elérik a Föld légkörét, oxigén- és nitrogénatomokkal ütköznek, az energiaátadás pedig sugárzás, azaz fény kibocsátásával jár. A kibocsátott fény többféle színű lehet, attól függően, hogy milyen gázokkal lépnek kölcsönhatásba a részecskék: az oxigén esetében zöld és vörös színű, attól függően, hogy milyen magasságban történik az ütközés, míg a légkör legalsó rétegeiben a nitrogén kék és ibolya színeket hoz létre.
Mik a sarki fény kialakulásának és észlelésének legfőbb feltételei?
Bár a sarki fény leggyakrabban a sarkvidéki területeken figyelhető meg, kedvező körülmények mellett Magyarországon is előfordulhat:
- Geomágneses viharok: A sarki fény megfigyelésének egyik legfontosabb előfeltétele a geomágneses aktivitás. Amikor a Napból érkező részecskék száma radikálisan megnő, geomágneses viharok alakulhatnak ki, amelyek hatására a mágneses mező zavarai jóvoltából alacsonyabb szélességi fokokon is láthatóvá válik. E viharok gyakorisága ciklikus, ugyanis a Nap mágneses tere periodikus változásokon megy keresztül. Ez átlagosan 22 évente éri el a maximumát. Maximum idején a Nap aktivitása jelentősen megnő, és a napszél részecskéi nagyobb mennyiségben érik el a Földet. Ilyenkor előfordulhat, hogy a mágneses mező zavarai elérik az olyan mérsékelt szélességi területeket is, mint Magyarország.
- Időjárási körülmények: A tiszta, sötét égbolt és az alacsony északi horizont elengedhetetlenek a sarki fény megfigyeléséhez. A téli időszakban, amikor a nappalok rövidebbek és az égbolt gyakran tiszta, jobb eséllyel lehet látni a jelenséget.
- Földrajzi elhelyezkedés: Magyarország, bár nem tartozik a sarkvidéki övezethez, mégis viszonylag kedvező helyen fekszik ahhoz, hogy geomágneses viharok esetén ez a jelenség láthatóvá váljon. A Duna-Tisza közén és a magasabban fekvő területeken nagyobb az esély a megfigyelésre. Hazánkban elsősorban a légkör felsőbb rétegeiben megjelenő vörös színű sarki fény figyelhető meg. A horizont közelében zöldes árnyalatokat is láthatunk, a légkör legalsó rétegeiben keletkező lilás színek láthatósága viszont kifejezetten ritka jelenségnek számít.
Mikor lesz legközelebb sarki fény Magyarországon?
2025-ben a 25. napciklus aktivitása várhatóan csökkenni fog, ahogy közeledik a ciklus maximumának vége. A naptevékenység szintje általában a ciklus csúcspontján a legmagasabb, tehát 2024-ben volt a legnagyobb aktivitás. 2025-ben valószínűleg továbbra is észlelhetőek lesznek geomágneses viharok, bár a számuk és erősségük várhatóan csökken.
Honnan értesülhetünk egy közelgő napkitörésről, illetve a sarki fény megjelenéséről?
- Naptevékenységi előrejelzések: figyeld a híreket és az űrkutató intézetek bejelentéseit!
- Kísérő jelenségek: az erős napszél és geomágneses viharok előrejelzései:
- Helyi és online közösségek: csatlakozz helyi csillagászati csoportokhoz vagy online közösségekhez, ahol megosztják a legfrissebb információkat és tapasztalatokat.
- Podcastek: hallgass tudományos podcasteket, hogy ne maradj le a tudományos hírekről!
További érdekességek
- A sarki fény fotókon sokkal lenyűgözőbb és színesebb látványt nyújt, mint amit szabad szemmel láthatunk, több ok miatt:
-
- Expozíció és hosszú záridő: A fényképezőgépek, mobiltelefonok képesek hosszabb expozíciós időt használni, ami lehetővé teszi, hogy több fényt gyűjtsenek be. Ezáltal a gyengébb fényforrások, mint a sarki fény is élénkebben jelennek meg.
- Érzékeny érzékelők: A modern fényképezőgépek, mobiltelefonok érzékelői érzékenyebbek a gyenge fényre, mint a szemünk. Így a kamera képes rögzíteni olyan részleteket és színeket, amelyeket szabad szemmel nem látnánk.
- Színfokozás: A fényképezőgépek, mobiltelefonok és képszerkesztő programok képesek kiemelni és fokozni a színeket, így a sarki fény színei élénkebbek és látványosabbak lesznek.
- Látási korlátok: Szabad szemmel a sarki fény színeit és intenzitását befolyásolja a légkör állapota, a háttér világossága vagy a látási szög. Továbbá, az emberi szem gyenge megvilágítás esetén csak a kontrasztra érzékeny, színlátásunk pedig jelentősen csorbul, vagy meg is szűnik a sötétben. Ez annak köszönhető, hogy a szemünkben található érzékelő receptorok közül ilyenkor csak a pálcikák aktívak (amik a kontraszt érzékeléséért felelősek), a színlátást adó csapok azonban nem működnek.
Borító: Balázs Gábor (Dabas) eszleles.hu (VCSE)