Régi legenda és remek kifogás, ha az embernek nincs kedve tanulni, hogy még Albert Einstein is megbukott matematikából. De vajon igaz-e? És az, hogy egy véletlen balesetből felfedezés lett? Írt-e vajon egy megható levelet kislányának és nyilatkozott-e a negyedik világháborúról?

 

Bukás matematikából?

Albert Einstein színezett portréjaEz a történet nem igaz, olyannyira, hogy még maga Albert Einstein is megcáfolta, de írásos bizonyítékok is fennmaradtak az ellenkezőjéről. Középiskolában teljesen átlagos tanuló volt, azonban fizikából és matematikából kiemelkedően teljesített. Talán ezért is jelentkezett már 16 évesen főiskolára, azonban nem volt elég felkészült francia nyelvből és botanikából, így csak a gimnázium befejezése után kezdte el végül. A félreértések oka lehet, hogy egyrészt gyakran konzultált matematikusokkal, másrészt Németországban az egyes a legjobb osztályzat, Svájcban a hatos, és ő járt mindkét ország oktatási intézményeibe.

 

Zuhanás a tetőről és a gravitáció

Igazán régi história, még 1919-ből, a tudós ugyanis akkor futott be szakmai körökben, így természetesen a lapok is írtak róla. Az egyik újságíró kitalációja, hogy Albert Einstein szomszédja leesett a tetőről, és azt mondta neki, hogy úgy érezte, mintha zuhanás közben megszűnt volna a gravitáció, és így született meg a fizikus elmélete. Ezt a feltaláló tagadta, a legenda talán az „Egy ház tetejéről szabadon leeső megfigyelő számára a gravitációs tér nem létezik.” mondatából ered, azonban szerencsére senki nem zuhant le a tetőről igazából, Albert Einstein csak elméleti szinten gondolkodott el a dolgon.

Albert Einstein California 1933 – MTA Szeged, Bánvölgyi László

 

Az univerzum és a szeretet

Albert Einstein 1902-ben született Lieserl nevű lányáról csak 1986-ban szerzett tudomást a közvélemény. A feltaláló unokája, Evelyn megtalálta híres nagyapja és a kislány édesanyja közti levelezést, ami alapján valószínűsíthető, hogy Lieserl még gyermekkorában elhunyt. A híres univerzumról és szeretetről szóló levél 2015-ben bukkant fel az interneten, azonban fizikai formában sosem került elő, de még csak egy fotó/reprodukció sem róla, ráadásul sem hangnemében, sem pedig stílusában nem hasonlít egyetlen Albert Einstein által írt levélre sem.

 

A diák, a professzor és Isten

Kering a neten egy hosszú történet, melyben az ateista professzort megleckézteti egy hívő diák, aki a történet csattanója szerint nem más, mint Albert Einstein. Nem valószínű, hogy ez megtörtént, hiszen 12 éves koráig ugyan vallásos volt, de a későbbiekben arra a felismerésre jutott, hogy sok bibliai történet tudományos szemszögből nézve biztosan nem igaz. Saját magát „agnosztikusnak” vagy “vallásos nem hívőnek” jellemezte. A sztori sok nyelven terjedt el, még a diák kiléte sem azonos a különböző változatokban.

 

Világháború és manifesztum

„Azt nem tudom, hogy a harmadik világháborút milyen fegyverekkel fogják megvívni, de a negyediket biztos, hogy botokkal és kövekkel.” – így szól a híres, Einsteinnek tulajdonított idézet, mely a 40-es évek óta kering. Szépséghibája, hogy van egy korábbi verziója, amely egy névtelen katonatisztre hivatkozik, és a többi forrás is maximum egy anekdota.  Az azonban tény, hogy rendszeresen felhívta a figyelmet az atomfegyverek potenciális veszélyeire, és aláírta az erről szóló Russel-Einstein-kiáltványt, melyben arra is kérte a világ vezetőit, hogy törekedjenek békés megoldásokra a nemzetközi konfliktusok kezelésében.